Egyedül.

Pótolhatatlan darabka vagy a szívemben. Szükségem van rád. Mindig hiányozni fogsz. Olyan külön szerepet töltesz be az életemben, amit soha senki nem fog tudni megérteni. Bizonyos dolgokban senki nem tud segíteni, mert csak te érthetsz engem. Te ismersz engem úgy, ahogy csak te tudsz, mert veled éltem át, te voltál mellettem, aki látta az egészet.A kapcsolatunk más, mint a többi átlagos ismertség. Már nem vagyunk együtt. Nem tudok rólad semmit. Nem érlek el. Mintha felszívódtál volna. Mintha,csak nem is léteztél volna. Olyan vagy. Nem tudom miért nem jössz elő. Eltávolodtunk egymástól. Éled az életed és már nem vagy az enyém része és én sem a tiéd. Nem tudom, elfelejtettél, nem érdekel,már nem érzel semmit vagy csupán, éltél tovább, én meg nem voltam ott. Semmi nincs. Elveszítettük egymást. Abban sem vagyok biztos, hogy beszélek-e veled még valaha? Látlak-e valaha személyesen?  A régi idők elmúltak, de nekem ugyanaz maradtál. Nélküled az életem pocsékabb. Az űr, amit csak te tölthetsz be, kietlen, üres. Egy tátongó lyuk szúrja a mellkasom. Fájdalom.